Nincs a síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás, minden ország úgy olvasztja az utakon a télen lehulló havat, ahogy akarja. Magyarországon mindenki sóz, ami a közterület-fenntartók szerint korszerű, a környezetvédők szerint többmilliós károkat okoz. A só kimarja a kutyák lábát, tönkreteszi a hidak vasszerkezetét, vezetékeket repeszt szét. Akadnak alternatív kezdeményezések, de a só egyeduralma megdönthetetlennek tűnik- mondta Nagy Balázs.
Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon síkosság-mentesítésre van szükség. A közutak jégmentesítésének megoldása az önkormányzatok, Budapesten a Fővárosi közterület-fenntartó Rt. (FKF) feladata, a házak előtti járdaszakasz rendben tartása a tulajdonosokra hárul. Az FKF egy átlagos télen mintegy 30 ezer köbméter nátrium-kloridot használ fel erre a célra, de az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok is reflexszerűen sóznak.
A Magyarország útjait telente beborító só nemcsak a járművekre és az úttartozékokra ártalmas, hanem az élővizeket, az út menti növényzetet és a talajt is mérgezi, sőt mínusz 7-8 foknál hidegebb időben hatástalan.
Ám emellett tömeges fapusztulásnak lehetünk tanúi Budapesten minden évben. hatása. A síkosságmentesítéshez ugyanis rövidlátó módon Budapesten szinte kizárólag homok és só keverékét használják, mintha ennek semmilyen alternatívája nem lenne. Arra hivatkoznak, hogy ez a legolcsóbb megoldás. De vajon akkor is a legolcsóbb marad, ha hozzávesszük azt is, hogy a városban duplán fontos növényzet pusztulását okozza? Egy 2008-ban végzett vizsgálat szerint vannak olyan növények, ahol egy köbméter földben másfél kilónyi sót találni!
Nézzük meg, milyen alternatívák léteznek!
1) vinasz: ez a cukorgyártás mellékterméke. Cukros dologgal is lehet "sózni": gondoljunk csak a kannásborra, vagy a fagyálló ablakmosó folyadékra. Egy nagy gond van a vinasszal: nagyon büdös, trágyaszagú. de működik.
2) nedvesített szórás: ez esetben kalcium-kloriddal együtt terítik a só és a homok keverékét. Így a sót nem fújja el mindenfelé a szél, de a sótartalom fent leírt gyilkos hatása így is érvényesül.
3) zúzalék (pl. zeolit): ez a természetvédelmi területeken alkalmazott megoldás. 4) transheat: ez egy magyar találmány. Ez tömény állapotban kicsit csípős szagú, kiszórva, szétterítve már szagtalan. A só összes rossz tulajdonságától mentes. Az út menti talajba kerülve ez is trágyaként hat, ráadásul míg a só -10 fok alatt már nem működik, ez a szer -28 fokig bírja.
5) faforgács: abszolút környezetbarát, viszont lényegesen drágább, mint a só. Ezen sétálva viszont a kutyus lába se lesz kimarva, az autók sem rozsdásodnak tőle, és a fáink is megmaradnak.
6) útkáli: A keverék só mellett más kloridokat és zeolitot is tartalmaz. Utóbbi erénye, hogy a benne megkötött anyagok fokozatosan oldódnak ki.
